Zsörk és Kápolnája

Zsörköt, a mára elnéptelenedett falut először 1249-ben említik az oklevelek, ekkor a karakói várjobbágyok kezén volt. A település legközelebb 1332-ben bukkant fel az írásokban; a középkor folyamán egy nemesi család birtoka volt, amelynek jobbágyai 1488-ban hét forint állami adót fizettek. A török hódítás következtében a falu már 1531 előtt végleg elnéptelenedett.

A puszta a 18. században a gróf Esterházy család pápai uradalmának része lett. Ekkoriban szőlővel telepítették be, amelyet a szomszédos falvak gazdái műveltek. 1828-ban önálló határral bíró szőlőhegy-prédiumként (lakatlan külterületi birtokként) hivatkoztak rá, amely teljesen nemesi jogú földnek számított.

A Szent István király tiszteletére felszentelt zsörki kápolna ma is ismert zarándokhely. Minden év augusztus 20-án búcsúi szentmisét tartanak itt, amelyre szép számmal érkeznek a környékbeliek és a szomszédos települések – Bakonykoppány, Bakonyszűcs és Pápateszér – lakói.

Koppány Tibor a Veszprém Megyei Püspöki Levéltárban őrzött vizitációs jegyzőkönyvek alapján 1813-ra teszi a kápolna építését: „A szőlőhegyen álló kápolnát 1813-ban építették Szt. István tiszteletére, toronnyal és abban egy haranggal, belsejében oltárral és egy fa kórussal.” Az épületet az 1845. évi egyházlátogatás (visitatio) alkalmával is összeírták, az 1857-es kataszteri térkép pedig már a jelenlegi kontúrjával, „St. Stefan” felirattal ábrázolja.

Noha egyes stiláris jegyek és feltételezések alapján a kápolna gyökerei akár a 18. század végéig is visszanyúlhatnak, a levéltári források a 19. század eleji építést támasztják alá. Az épület folyamatos gondoskodásról tanúskodik: a kórus gerendáján fennmaradt felirat szerint javításokat végeztek rajta 1883-ban és 1951-ben is.