Ideiglenes hatályú elhelyezés

Ideiglenes hatályú elhelyezésre kerül sor abban az esetben,
  • ha a gyermek felügyelet nélkül marad,
  • ha testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését önmaga vagy családja súlyosan veszélyezteti.

Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

Az eljárás megindítására jogosult:

  • jegyző
  • városi gyámhivatal
  • bíróság
  • rendőrség
  • határőrség
  • ügyészség
  • büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága

Az ideiglenes elhelyezés módjai:

  • nevelésre alkalmas és azt vállaló különélő szülő,
  • más hozzátartozó vagy harmadik személy,
  • nevelőszülő,
  • gyermekotthon, bentlakásos intézmény.

Az ideiglenes elhelyezésről szóló határozat megfellebbezhető, de azonnal végrehajtható, és attól kezdve a szülő gondozási, nevelési joga szünetel.

Eljárás menete:
1) Meghallgatás

  • szülőé vagy más törvényes képviselőé,
  • gondozóé,
  • korlátozottan cselekvőképes gyermeké,
  • ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeké,
  • közeli hozzátartozóké.

Fontos figyelembe venni, hogy ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki, a meghallgatást mellőzni lehet.
2) Annak vizsgálata, hogy a gyermeknek milyen elhelyezési forma a legmegfelelőbb.
3) Végzés hozatal.
4) Ha a határozatot nem a városi gyámhivatal hozta, haladéktalanul át kell neki küldeni a keletkezett iratokat.
Fontos megjegyezni, hogy külföldi állampolgárságú gyermek esetén országos illetékességgel Budapest V. kerület Gyámhivatala rendelkezik.
5) Beszállításáról gondoskodni.
Az eljárás jogi alapjai:

  • 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 72-76. §
  • 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 95-98. §
  • 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról 91. § (2)-(3) bek.