Bakonyszentlászló története 1945 után

Írta: Fodor Miklós

A világháborút követően a társadalmi mozgások felgyorsultak. A falusi ember által megszokott kiszámíthatóság, tervezhetőség megszűnt.
A földosztással új tulajdonosi réteg jelent meg. 260 bakonyszentlászlói "újgazda" próbálkozott meg immáron az önálló gazdálkodással. A régi gazdák őket nehezen fogadták be, hisz "nem saját emberségükből szerezték a földet", hanem úgy kapták. Ez belső társadalmi feszültséget szított. Megindult a kommunisták országos térhódítása. A kommunizmus eszméje a szentlászlóiaktól nagyon messze állt. Nem volt művelt szakmunkásréteg, ki népszerűsíthette volna, vallásellenessége pedig egyenesen szembefordította a lakosságot. Idegen agitátorok győzködték azt a réteget, amely osztályhelyzeténél fogva "vevő" volt az új ideológiára, a nincstelen és képzetlen segédmunkásokat, a volt cselédeket. Többségük számára ez a jobb életkörülményeket s az eddig hiába vágyott hatalmat jelentette. A lakosság döntő többsége kiimondottan ellenszenvvel viseltetett az új társadalmi berendezkedéssel szemben.

Az 1948-49-es fordulatot követően leváltották a község eddigi vezetőit, menesztették a jegyzőt is. Az addig magánkézben lévő téglagyárat, fűrészüzemet, szeszgyárat állami tulajdonba vették. Vezetőiket leváltották, termelésüket központilag szabályozták.
Az oktatás államosításával megszűnt felekezeti iskolák szerepét az egységes általános iskola vette át. Tanárai a volt kántortanítókból kerültek ki. A hitoktatás folyamatos volt, bár a felső pártszervek mindent elkövettek visszaszorításáért. Megalakult a helyi úttörőcsapat is.

A Rákosi korszak súlyosan megviselte a lakosságot. A TSZ-szervezés sokkja, a beszolgáltatások, a padlássöprések, az állandó fenyegetettség, a zaklatások, a besúgások rettegésbe s közönybe, befelé fordulásba kergették az embereket. A "helyi passzív ellenállás" miatt idegenből kellett megbízható vezetőket hozni a faluba.
Az 1956-os események Bakonyszentlászlón nem voltak túlzott jelentőségűek.Törtek le vörös csillagot, égettek el fontos iratokat és orosz tankönyveket. Az üzemek leálltak, a környező falvakból is érkeztek emberek a faluba. Ledöntötték a szovjet emlékművet és felléptek a kommunisták ellen, betörtek néhány ablakot. A parasztok felgyújtották a TSZ szalmakazlait.
Mindezek ellenére a "helyi forradalom" vértelen és különösebb atrocitásoktól mentesen zajlott le. A megtorlás már jelentősebb volt. Bebörtönzések, kínzások, meghurcoltatások, megfélemlítés jellemezte.

A TSZ-szervezés, mint az ország más részein, itt is kétszer történt. Az első formáció megszűnt 1956-ban. A másodikra, most már alaposabb előkészítés után, 1959-ben került sor.

A község a Kádár-korszakban, bár kétségtelenül fel tudott kézzelfogható eredményeket, a relatív lemaradás jeleit mutatta. Épült orvosi rendelő, gyógyszertár, fogorvosi rendelő és lakás, egészségház, posta, könyvtár, ABC-kisáruház, óvoda, étterem, TÜZÉP-telep, lakberendezési bolt, fodrászüzlet, pedagógus szolgálati lakás. Felújították a kultúrházat, pormentesítették az utakat, több km járda készült el. Évente átlag 8-10 új lakóház épült fel önerőből. Új utcasorok alakultak ki, az úgynevezett "pelenkautcák". Mindezek azonban csak statisztikailag jelentős eredmények, a falu mind nagyobb lemaradást mutatott a hasonló nagyságú településekhez képest. Bakonyszentlászló Zirc után a környék legnagyobb települése. Az addigi hagyományaiból adódó elvárásoknak nem tudott (vagy valakik akarták, hogy ne is tudjon) megfelelni. A környékbeli magasabb szerveződésekből egyik sem került a községbe. Az ÁFÉSZ és TSZ központok kisebb és jelentéktelenebb falvakba kerültek. A lakosság stagnált, s mind jobban érvényesült a környékbeli városok munkaerő-csábító hatása. Egyre nőtt a szakmát tanultak s az érettségizettek száma. Közülük mind többen választották a városokat letelepedési helyül.
Javulást a '60-as évek végén indult új iparosítási hullám hozott, mely új téglagyárat, a fűrészüzem bővülését s a bauxitbánya megnyitását eredményezte.
E fejlesztések új munkahelyeket, a fiatalok megtelepedését s valamelyest a falu fejlődését is jelentették (pl. bővült az iskola).